Miközben mindenki Raspberry Pi lázban ég én kaptam két iMX233-OLinuXino kártyát. Ezeken Freescale iMX233 ARM926J processzor van, amik 454 MHz-en ketyegnek. A MAXI változaton egy kompozit kimenet, két USB és egy 10/100-as ethernet van. A MINI változaton egy kompozit és egy USB csatlakozó van, ezt viszont próbapanelba lehet dugni. A kernel és a gyökérfájlrendszer micro SD kártyáról töltődik be.
És hogy mégis miért jók ezek a panelok? A hardware teljesen open source, valamint a CPU adatlapját is le lehet tölteni, nem kell NDA-t aláírni.

Elhatároztam, hogy az eddig elhanyagolt PIC mikrovezérlőkhöz építek egy rendes programozót ill. debuggert.
Előzmények: 2000-ben építettem első programozómat egy JDM 2-t, ami soros portra csatlakozik. Ez többé-kevésbé működött: általában jó volt, de néha többször kellet próbálkozni, mire sikerült a flash-be beégetni a programot. Miután megírtam a szakdolgozatomat nem nagyon foglalkoztam PIC-ekkel. Az időközben eltelt majd' 10 év alatt a soros vonal eltűnt a számítógépekről, emiatt a JDM 2-t már csak egy nagyon régi Athlon XP processzoros számítógéppel tudom használni.

Egy SANYO DVD-DX60 típusú lejátszó vákuum fluoreszcens kijelzőjét vezéreltem ATmega324P mikrovezérlővel:

1,5V-os kimerült elem utolsó energiájának kisajtolásához készült feszültségnövelő kapcsolás:
Joule thief

Arch Linux alatt sikerült működésre bírni a gqrx nevű programot az Ezcap DVB-T/DAB/FM tuneremmel. Körülbelül 30 MHz-től 950 MHz-ig tudom venni az adásokat (E4000 típusú tunerrel lehetne akár 1.7 GHz-es adásokat is venni). Tehát normál FM adásokat, televízióadások hangjait, PMR/amatőr rádiókat.

Az első és legfontosabb, ha kezdők vagyunk, olyan mikrovezérlővel kezdjünk, amit egy ismerősünk is használ. Úgy sokkal könnyebb elindulni! Továbbá ez az írás a jelenleg elérhető mikrokontrollerfajták egy kicsiny szeletét fogja csak taglalni, mivel a mikrokontroller magok száma hihetetlen mennyiségben nő (több tucat, talán több száz, ha a softcore-okat is figyelembe vesszük).
Mivel leginkább Linux-ot használok, ezért a Linux alatt működő fordítókat mindig megemlítem és mivel C-ben szoktam fejleszteni elsősorban azokról írok. Mikrokontrollerekre lehet például BASIC-ben is fejleszteni programot, de azt sosem próbáltam.
A címben megnevezett mikrokontrollereket használtam hobbi célra ill. tanulásra, ezekről kicsit részletesebben:

Találtam néhány érdekes leírást a házilagos transzformátor tekercselésről:
http://ludens.cl/Electron/trafos/trafos.html
http://ludens.cl/Electron/Magnet.html
Elég sok transzformátort használtam fel eddig ilyen-olyan készülékeimben (tápegységek, forrasztóállomás, mindenféle mérő- és időzítő egységek), de még egyszer sem tekercseltem át transzformátort. Pedig az is érdekes és régen a hegesztőtranszformátort sokan maguk tekercselték!

Akár 6 mil szélességű vezetősávokkal ellátott kétoldalas nyomtatott áramköröket lehet készíteni lézernyomtatóval és laminálógéppel. Veszélyes maró anyagokkal kell dolgozni, mindenki saját felelősségére csinálja!

A Qt Creator fejlsztői környezet (IDE) nagyon jól használható. Működik benne a definíciók, deklarációk, prototípusok megkeresése is (a Visual Studio 2010-el ellentétben). Van benne egészen jól működő VIM emulátor is. De haladó VIM felhasználók hiányolni fogják belőle például a Ctrl-X módot.

Az OpenOCD 0.5.0-s verziójával így kapcsolódhatunk az STM32F103-as mikrovezérlőhöz:
Az openocd.cfg fájl tartalma (a JTAG interface nálam ARM-USB-OCD):

Ezen az oldalon található böngészőben futó programmal megnézhetjük frissen készült gerber fájljainkat 3 dimenzióban és láthatjuk, hogy hogyan is nézne ki a valóságban a gerber fájlokból készült NYÁK. A demó fájlok nagyon jól néznek ki.
Közvetlen link: http://mayhewlabs.com/webGerber/.

C-ben írtam egy 4 digites kijelzővezérlő programot először ATtiny26L MCU-ra, majd miután az "megtelt", portoltam MSP430F1132 MCU-ra. A forráskód majdhogynem ugyanaz volt, de a program AVR-en 1930 byte volt, MSP430-on pedig 1144 byte. Úgy tűnik az MSP430 fordítója/utasításkészlete sokkal kisebb kódot eredményez!

Forrasztó viz, a lágyforrasszal összeforrasztandó felületek rozsdamentesítésére való oldat. Leghasználatosabb a klórcink oldat, melyet ugy készítenek, hogy a cinket sósavban feloldják. Ha már a sósav több cinket oldani képtelen, cinkreszeléket teszünk bele és porcellán- vagy kőagyagedénybe főzzük, hogy minden szabad savat megköthessünk. Gyakran ezt az oldatot befőzik, mig csak vajszerü fehér anyagot (u. n. cinkvaj) nem nyernek, ezt használat esetén vizzel meghigítják. Ehhez a klór-cinkoldathoz gyakran szalmiakoldatot is öntenek (16 s. r. cink, 11 s. r.

A pcb2gcode gerber fájlokat tud átalakítani EMC2 kompatibilis RS274-NGC fájlokká. Ezt a programot majd ki fogom próbálni.

Találtam egy nagyon jó ötltetet joypad és távirányító javításra itt. Kis alufóliadarabokat kell ragasztani a grafittal bevont gumira, ha már a grafit lekopott. A ragasztás előtt denaturált szesszel óvatosan meg kell tisztítani a gumik érintkező felületét. Esetleg érdesíteni is lehet csiszolópapírral, hogy a ragasztó nagyobb felületen tapadjon.