Az első és legfontosabb, ha kezdők vagyunk, olyan mikrovezérlővel kezdjünk, amit egy ismerősünk is használ. Úgy sokkal könnyebb elindulni! Továbbá ez az írás a jelenleg elérhető mikrokontrollerfajták egy kicsiny szeletét fogja csak taglalni, mivel a mikrokontroller magok száma hihetetlen mennyiségben nő (több tucat, talán több száz, ha a softcore-okat is figyelembe vesszük).
Mivel leginkább Linux-ot használok, ezért a Linux alatt működő fordítókat mindig megemlítem és mivel C-ben szoktam fejleszteni elsősorban azokról írok. Mikrokontrollerekre lehet például BASIC-ben is fejleszteni programot, de azt sosem próbáltam.
A címben megnevezett mikrokontrollereket használtam hobbi célra ill. tanulásra, ezekről kicsit részletesebben:

Találtam néhány érdekes leírást a házilagos transzformátor tekercselésről:
http://ludens.cl/Electron/trafos/trafos.html
http://ludens.cl/Electron/Magnet.html
Elég sok transzformátort használtam fel eddig ilyen-olyan készülékeimben (tápegységek, forrasztóállomás, mindenféle mérő- és időzítő egységek), de még egyszer sem tekercseltem át transzformátort. Pedig az is érdekes és régen a hegesztőtranszformátort sokan maguk tekercselték!

Akár 6 mil szélességű vezetősávokkal ellátott kétoldalas nyomtatott áramköröket lehet készíteni lézernyomtatóval és laminálógéppel. Veszélyes maró anyagokkal kell dolgozni, mindenki saját felelősségére csinálja!

A Qt Creator fejlsztői környezet (IDE) nagyon jól használható. Működik benne a definíciók, deklarációk, prototípusok megkeresése is (a Visual Studio 2010-el ellentétben). Van benne egészen jól működő VIM emulátor is. De haladó VIM felhasználók hiányolni fogják belőle például a Ctrl-X módot.

Az OpenOCD 0.5.0-s verziójával így kapcsolódhatunk az STM32F103-as mikrovezérlőhöz:
Az openocd.cfg fájl tartalma (a JTAG interface nálam ARM-USB-OCD):

Ezen az oldalon található böngészőben futó programmal megnézhetjük frissen készült gerber fájljainkat 3 dimenzióban és láthatjuk, hogy hogyan is nézne ki a valóságban a gerber fájlokból készült NYÁK. A demó fájlok nagyon jól néznek ki.
Közvetlen link: http://mayhewlabs.com/webGerber/.

C-ben írtam egy 4 digites kijelzővezérlő programot először ATtiny26L MCU-ra, majd miután az "megtelt", portoltam MSP430F1132 MCU-ra. A forráskód majdhogynem ugyanaz volt, de a program AVR-en 1930 byte volt, MSP430-on pedig 1144 byte. Úgy tűnik az MSP430 fordítója/utasításkészlete sokkal kisebb kódot eredményez!

Forrasztó viz, a lágyforrasszal összeforrasztandó felületek rozsdamentesítésére való oldat. Leghasználatosabb a klórcink oldat, melyet ugy készítenek, hogy a cinket sósavban feloldják. Ha már a sósav több cinket oldani képtelen, cinkreszeléket teszünk bele és porcellán- vagy kőagyagedénybe főzzük, hogy minden szabad savat megköthessünk. Gyakran ezt az oldatot befőzik, mig csak vajszerü fehér anyagot (u. n. cinkvaj) nem nyernek, ezt használat esetén vizzel meghigítják. Ehhez a klór-cinkoldathoz gyakran szalmiakoldatot is öntenek (16 s. r. cink, 11 s. r.

A pcb2gcode gerber fájlokat tud átalakítani EMC2 kompatibilis RS274-NGC fájlokká. Ezt a programot majd ki fogom próbálni.

Találtam egy nagyon jó ötltetet joypad és távirányító javításra itt. Kis alufóliadarabokat kell ragasztani a grafittal bevont gumira, ha már a grafit lekopott. A ragasztás előtt denaturált szesszel óvatosan meg kell tisztítani a gumik érintkező felületét. Esetleg érdesíteni is lehet csiszolópapírral, hogy a ragasztó nagyobb felületen tapadjon.

433 MHz-en működő adó-vevő terveit találtam itt. MRF49XA -es IC-vel működik. Az MRF49XA kapható a Chipcad-nél.
MRF49XA és AT96USB162 egy lapon. Az ezt megelőző fejlesztés itt.

Úgy tűnik, hogy az MSP430 mikrokontroller (MSP430F149) időzítő kimenetét zavarja az AD konverzió vagy a konverzió miatt be- és kikapcsolt belső referenciafeszültség. A P4.3-as kimeneten próbálok négyszögjelet generálni:

Nekem nem jött be sem a GNOME Shell, sem ennek fallback változata. Szerencsére másoknak sem, ezért létrehozták a GNOME 2-ből a MATE nevezetű változatot (fork). Én Arch Linux-ot használok, ahhoz itt vannak a csomagok: MATE.
GNOME 2 fork

Találtam egy olcsó (6.60 USD) slave módú bluetooth modul-t, ami sajnos csak soros kommunikációra képes, cserébe nagyon egyszerűen használható. Gyakorlatilag csak a GND, 3.3V, RX és TX lábak bekötése szükséges. A leírás itt olvasható! Ez utóbbi helyen is megvásárolható, de nem érdemes, mert ott 13 dollár.

Eddig a Makefile-ok (és hasonló build rendszerek) boldog világában éltem. De most Visual Studio-t kell használnom.
Ezek a legbosszantóbb hibák amikkel szembesültem és nem sikerült megoldást találni: