Linux alatt a PDF fájlokat legkönnyebben a pdfunit nevű programmal lehet összefűzni:

Ubuntu alatt a poppler-utils-ban van, Arch Linux-nál a poppler csomagban.

RNDIS USB eszköz debug-hoz kell futtatni rendszergazdai jogokkal:

Ugyanez a hatása, ha a kernel forrásfájlt adjuk meg:

Ezután a kernel log-ban lesznek az üzenetek, ha egy RNDIS eszközt csatlakoztatunk a számítógépünkhöz:

Létető repo feltöltése github-ra SSH-val:

Ehhez kulcsot is kell generálni, ha eddig nem volt:

Majd ezt a kulcsot fel kell tölteni a github-ra.

Az alábbi parancs csak a gyökér fájlrendszert másolja át (tükrözi) minden jogosultsággal együtt az /path/to/backup -ra csatolt partícióra:

Magyarázat:
-x: nem lépi át fájlrendszer határokat (a fájlrendszer alá csatolt fájlrendszereket nem követi vagyis a /proc, /dev, stb. nem lesz átmásolva)
-a: archív mód (egyenlő a -rlptgoD kapcsolókkal)
-v: bőbeszédű mód
-A: ACL (Access Control List)-t is másolja, amikben további jogosultságok vannak
-X: bővített attribútumokat is másolja

Egyszerű shell script, amivel az SSL-hez szükséges tanúsítványokat generálhatunk postfix-hez és be is konfigurálja az SSL-t:

Az "eth1" és "eth2" interfészt így lehet összekötni:

Debian és Ubuntu Linux alatt a bridge-utils csomagot kell telepíteni.

Keres egy könyvtárat "valami*" névvel, de kihagyja az összes alkönyvtárban a ".hg" könyvtárat:

Ugyanaz, mint a fenti, csak az összes rejtett könyvtárat kihagyja:

Ubuntu 16.04.2 LTS és az aktuális cygwin alatt biztosan működik.

Beágyazott Linux-ok alatt a GPIO-kat akár shell script-ből is vezérelhetjük. A maximális sebességhez memórián keresztül (memory mapped, mmap) kell a GPIO-kat elérni, de ebben az írásban erre nem térek ki. Ha script-ből használjuk az IO-t, először exportálni kell az adott GPIO lábat, hogy fájlként látszódjon a rendszerben. A 32-es GPIO exportáláshoz ezt kell futtatni bash-ból:

Egy kormányt építettem, ami egy számítógéphez köthető joystick és autós, kamionos szimulátorokhoz lehet használni. A kormány az USB HID szabvánnyal kompatibilis, külön meghajtóprogramot nem kell telepíteni sem Windows sem Linux vagy *BSD alá. Egy autóbontóban szereztem egy olcsó kormányt és a hozzá tartozó irányjelző kart (ami egy Daewoo Tico-ban volt). A kormány egy egyszerű műanyagcsöves tengelykapcsolón keresztül egy régi HP lézernyomtató enkóderét forgatja:

Gyorsjavítás: a /usr/share/applications/caja.desktop fájlban a X-MATE-AutoRestart értéket true-ról false-ra kell változtatni.
Egy gépen próbáltam, ott és akkor segített. Nem biztos, hogy minden esetben megoldja a problémát.

Van egy CDC ACM eszközként látszódó digitálisan vezérelhető tápegységem (de lehetne egy mobiltelefonról is szó) és annak akartam állandó /dev/ttyPS (PS mint power supply) nevet adni. Ehhez egy udev szabályt kell létrehozni a /etc/udev/rules.d könyvtárban. A /etc/udev/rules.d/76-power-supply.rules fájl tartalma:

Ha ilyesmit ír az STDOUT-ra Arch Linux alatt az arduino program

Egy hőmérséklet- és páratartalommérő készüléket építettem iMX233-OLinuXino-MAXI kártyával. Fő előnyei:
- a mért adatok áttölthetők WiFi-n (esetleg 3G modemen) keresztül
- távolról menedzselhető SSH-val
- kis fogyasztás: kb. 5W
A fejlesztőkártyát a http://monosx.hu biztosította.

A telepítéshez 800x600-nál nagyobb képernyőméret kell, különben a mint start menü illetve a telepítő is elhasal! 1024x768-as felbontással működik.

Az AT89S52-es MCU-t az avrdude program nem támogatja alapesetben. Szerencsére elég a konfigurációs fájlt kiegészíteni és lehet égetni. Az ~/.avrduderc fájlhoz vagy az /etc/avrdude.conf -hoz kell az alábbi sorokat hozzáfűzni (Linux ill. BSD-k alatt). Ezután egy usbasp programozóval lehet beégetni a programunkat. A chip_erase_delay nekem 20000 -el nem működött, 100000 már jó volt. Nem minden usbasp tud AT89S mikrovezérlőt programozni. Ez az USBasp biztosan. Talán elég a megfelelő verziójú firmware-t beégetni a programozóba, ennek nem néztem utána.